A köztudatban gyakran egymás vetélytársaiként gondolunk a két, alapvetően különböző működési modellel rendelkező IT oktatási intézményre. Hajlamosak vagyunk a diplomát túlértékelni, és alábecsülni a bootcamp tréningeken pallérozott tudást. Szakmai berkekben is különböznek a vélemények, pedig egyáltalán nem a két terület szembenállásáról, sokkal inkább együttműködéséről van szó.
De melyik IT területre melyik képzés alkalmasabb? Utánajártunk.

Megkérdeztünk három, különböző területen dolgozó szakembert, mi a véleményük a diploma fontosságáról, a karrier lehetőségekről és a végzettségek, megszerzett szaktudás különböző megítéléséről.

Háromrészes blog interjú sorozatunk első részét olvashatjátok most az egyetemi oktatás képviseletében dr. Krasznay Csaba egyetemi docenssel.
(A következő részekben az első hazai bootcamp képzés szervezőjével, a Green Foxtól Langmár Péter alapítóval, munkaadói oldalról pedig az evosoft Hungary Kft. recruitment managerével, Iváncsó Máriával olvashattok majd.)

‍

Mndwrk: Mi szól az egyetemi oktatás mellett?

Krasznay Csaba: Alapvetően az egyetemek összefoglaló tudást adnak, hiszen az információ technológia és biztonság olyan terület, amely nap mint nap változik, nem lehet ezekre a kihívásokra felkészülni. Az egyetemi oktatás aLazonban megtanít rendszerben gondolkodni, átadja azokat az alapelveket, készségeket, amelyekkel lehet kezelni ezeket a rendkívül gyors változásokat.

‍

MNDWRK: Szerinted megállja-e a helyét az a kritika, hogy az egyetemi oktatás elavult, nem tudja tartani a lépést a legmodernebb technológiákkal?

Krasznay Csaba: Ez egy örök probléma, amelyekkel az egyetemeknek küzdeniük kell. Jómagam a  német modell híve vagyok, amely lehetőséget biztosít az egyetemi oktatók számára, hogy bizonyos időközönként kipróbálják magukat a versenyszférában is, piaci körülmények között. Ezzel mindenki jól jár. Amellett, hogy elsősorban egyetemi oktatók maradnak, tapasztalatot szerezhetnek, megismerhetik a legfrissebb, legkurrensebb technológiát, amelyet a későbbek a hallgatók számára is tovább tudnak adni. Én kifejezetten bátorítom a kollégáimat, hogy alkalmazzák ezt a modellt.

‍

Mndwrk: Mit lehet tenni, akár egyetemi, akár oktatói hatáskörben annak érdekében, hogy naprakész és egyben gyakorlati tudást kapjanak a hallgatók?

Krasznay Csaba: A 10 hetes gyakorlati programok nagyon hatékonyak tudnak lenni, de nem csak ez az egyetlen megoldás. A hallgatók maguk is szoktak tanulócsoportokat alkotni, együtt dolgoznak egy probléma megoldásán, amely során igazán mélyre tudják ásni magukat a gyakorlati tudásban.

‍

Mndwrk: A te tapasztalatod szerint könnyebb diplomával megfelelő állást megpályázni és elnyerni?

Krasznay Csaba: Én azt tapasztalom, hogy előnyt jelent a diploma, de azt is lehet látni, hogy egyetem és egyetem között is különbséget tesz a munkaerő piac. Egy ELTE-n szerzett papír többet ér, mint a Dunaújvárosi Főiskola diplomája - pedig az adott szakembernél nincs jelentős különbség a megszerzett tudás között.

Azonban óriási a szakember hiány az IT területén, így a bootcampen végezett szakemberekre is szükség van, hiszen számos olyan pozíció van, amelyhez nem szükséges az egyetemi oktatás. A bootcampek és az egyetemek nem egymás vetélytársai, inkább egymás kiegészítői. Munkaadói oldalról pedig az a feladat, hogy jól körülírt pozíciókkal hirdessenek meg egy-egy állást, ne misztifikálják az IT-ban betöltött szerepköröket.

A témához kapcsolódva  itt szeretném kiemelni azt is, hogy az alap-, és középfokú oktatás szintjén még nem ismerték fel az informatika jelentőségét. Véleményem szerint az IT mindenkinek tud testhezálló karrierlehetőséget biztosítani, ehhez viszont nagy szükség lenne arra, ha az iskolákban megjelennének az IT cégek, bemutatnák a pályaorientációs lehetőségeket, megismertetnék a szakmát a gyerekekkel.