A köztudatban gyakran egymás vetélytársaiként gondolunk a két, alapvetően különböző működési modellel rendelkező IT oktatási intézményre. Hajlamosak vagyunk a diplomát túlértékelni, és alábecsülni a bootcamp tréningeken pallérozott tudást. Szakmai berkekben is különböznek a vélemények, pedig egyáltalán nem a két terület szembenállásáról, sokkal inkább együttműködéséről van szó.
De melyik IT területre melyik képzés alkalmasabb? Utánajártunk.
Megkérdeztünk három, különböző területen dolgozó szakembert, mi a véleményük a diploma fontosságáról, a karrier lehetőségekről és a végzettségek, megszerzett szaktudás különböző megítéléséről.
Háromrészes blog interjú sorozatunk második részét olvashatjátok most az első hazai bootcamp képzés szervezőjével, a Green Fox-tól Langmár Péter egyik alapító tagjával.
(Az első részben az egyetemi oktatás képviseletében dr. Krasznay Csaba egyetemi docens válaszolt kérdéseinkre, amelyet itt olvashattok, és hamarosan jön a munkaadói oldal véleménye az Evosoft Hungary Kft. recruitment managerével, Iváncsó Máriával olvashattok majd.)
Langmár Péter: A növekvő szoftveripari munkaerőigényt az egyetemek önmagukban, de jelenleg a bootcampekkel közösen sem tudják kielégíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy mindkettőre egyszerre szükség van. Jellemzően karrierváltókat képzünk át junior programozókká, a hozzánk érkezők átlagosan 6,5 év munkatapasztalattal jönnek, jellemzően 30 év körüliek, sőt, sokszor diplomával is rendelkeznek - ezek mind előnyt jelentenek a munkaerőpiacon. A kiválasztáskor is elsődleges szempont a jelentkezők motivációja. Ez a szűrési rendszer a bootcampek egyik sikertényezője, hiszen nagyon erős motivációval, bizonyítási vággyal rendelkező embereket tudnak a piacra bocsátani. Aki karriert mer váltani, az nem ugrik el más kihívások elől sem. A mentorok nagyon intenzív és nagyon gyakorlatorientált formában adják át a programozói tudást. A rövid képzés ellenére a szakmai kontaktórák száma nagyságrendileg megegyezik egy BSc képzéssel. Az erősségünk, hogy kurrens, speciális technológiákban tudunk egy mély, gyakorlatias alapot adni. Aki nem kutató, hanem alkalmazott területen szeretne elhelyezkedni, annak reális alternatívát jelent egy bootcamp típusú képzés. A felsőoktatáshoz képest a bootcampek jobban meg tudják szólítani a nőket és képesek segíteni őket egy új karrier elindításában. A Green Foxban a részvevők kb. 25 százaléka nő, ami jóval magasabb a felsőoktatási arányoknál. Összefoglalva, a bootcampek végzettjei erős motivációval rendelkeznek, az egyetemi végzettekhez mérten érettebbek, tudatosabbak, erős soft-skillekkel, és kurrens, alkalmazható szakmai tudással rendelkeznek.
Langmár Péter: A legalább fél éve sikeresen végzettek 90%-a dolgozik IT területen, többségében szoftverfejlesztőként. Jellemzően nagyon gyorsan lépkednek előre a ranglétrán: az alumni kutatásunk szerint végzett hallgatóink nagy része az IT szakmában eltöltött második év után már középszintű pozícióban dolgozik, a senior beosztás eléréséhez pedig 3-5 év tapasztalat szükséges, ami megcáfolja a bootcamp típusú oktatás kapcsán emlegetett szakmai üvegplafon létét. Fizetésben is gyors az előrelépés. A hallgatóink külföldön is sikeresek, Németországban, Svájcban, Spanyolországban, de pl. Amerikában is dolgoznak IT területen végzettjeink. A partnerektől folyamatos visszajelzést kérünk a hallgatóinkról, jellemzően nagyon pozitív a tapasztalat, elsősorban a gyors tanulási képességet és a motiváltságot szokták kiemelni.
Langmár Péter: Egészen hasonlókkal, mint általában egy junior. Álláskereséskor például kihívás, hogy megértsék, milyen típusú vállalattól, pozíciótól mit várhatnak: mennyi mentorálást, milyen munkafolyamatokat, milyen lehetséges karrierutak állnak előttük stb. Ilyenkor információmegosztással tudunk a legjobban segíteni. A karriertámogatás során ezért kifejezetten odafigyelünk arra, hogy sok vállalatspecifikus információt osszunk meg. A szolgáltatásunknak emellett hangsúlyos eleme a matchmaking, ami során arra törekszünk, hogy a hallgatóinkat olyan vállalathoz segítsük, aminek a vállalati kultúrája a lehető legjobban illeszkedik a személyiségéhez. Elhelyezkedés után ami kihívást jelenthet, hogy sokszor jön a mélyvíz, sok helyen egyből projektre állítják a juniorokat, sokszor nem is azon a stacken, amit a képzésen tanultak. A módszertanunk ezen a helyzeten is jellemzően átsegíti a juniorokat, hiszen a képzés utolsó moduljában már egyébként is projekten dolgoznak csapatokban, ami nagyon hasonló kihívás ahhoz, amit az első munkahelyükön tapasztalnak majd.
Langmár Péter: Átlagosan bruttó 450.000 Ft-os fizetést kapnak hallgatóink a képzés utáni első munkahelyükön, ami nagyságrendileg megegyezik az egyetemet végzett, friss diplomás szoftverfejlesztők munkabérével. Ráadásul gyorsan lehet előrelépni: alumni kutatásunk szerint a 3-4 év tapasztalattal rendelkezők átlagfizetése már meghaladja a bruttó 840.000 forintot.
Megfigyelhető az is, hogy a megfelelő IT munkaerő kiválasztásában hangsúlyos szerepet kaphat a jelöltek más területen szerzett tudása is. Például ha egy junior szoftverfejlesztő korábbi munkatapasztalatából kifolyólag erős pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, azt a munkaadók gyakran fizetésben is honorálják.
Langmár Péter: A munkaadók nagy többsége olyan junior kollégát keres, akiről elhiszi, hogy képes tanulni, inkább a jelöltekben lévő potenciált nézik, nem a pillanatnyi technológiai tudást. Ráadásul ez egy nagyon gyorsan változó terület, folyamatosan fejlődnek az egyes technológiák, újak jelennek meg, így általánosan igaz, hogy nagyon sok energiát kell beletenniük a junioroknak a fejlődésükbe, függetlenül attól, hogy bootcampből vagy egyetemről érkeztek. Akár bootcampet végeztél, akár friss BSc-s diplomád van, ha nem fejleszted tovább magad, akkor mindig junior programozó leszel.
Langmár Péter: A mi érdekünk, hogy a hallgatóink olyan helyre kerüljenek, ahol jól érzik magukat, nem célunk senkit olyan állásba kényszeríteni, ahova nem szívesen menne. Egy ilyen modell nem is lenne fenntartható. Mi akkor tudunk hosszú távon sikeresek lenni, ha a hallgatóink és partnereink egyaránt elégedettek. A bootcampek ugyanakkor egy nemzetközileg elterjedt üzleti modell szerint működnek, ennek egyik része az exkluzivitás, vagyis hogy egy darabig csak a saját partnercégeknél helyezkedhetnek el a hallgatók. Ennek a korlátozásnak nagyon egyszerűen az az oka, hogy a képzés költségeibe a partnerek is bekapcsolódnak, így a tandíjakat le tudják szorítani. Így mindkét fél érdekelt abban, hogy a képzettek minél gyorsabban helyet találjanak a partnercégeknél. Nálunk most mindössze 2 hónap ez az exkluzivitási időszak. Amit még a hallgatóinktól várunk, hogy ha egy partnercégünkhöz mennek, bizonyos időt el kell ott tölteniük, ez nálunk már mindössze 6 hónap. Erre azért van szükség, mert a partnereink számára is egy befektetés a juniorok felvétele, és így tudjuk garantálni a hosszú távú sikeres együttműködést, ami végső soron a hallgatóink érdeke.
Langmár Péter: A bootcampet sikerrel teljesítő hallgatók nagy része az IT szakmában eltöltött második év után már középszintű pozícióban dolgozik, a senior beosztás eléréséhez pedig 3-5 év tapasztalat szükséges. Nemcsak vertikálisan, de horizontálisan is lehet lépkedni. Ennek kapcsán az egyik fontos dolog, hogy a tanult technológia nem korlátozza be a karrierlehetőségeket. Az, hogy valaki konkrétan milyen technológiát tanult, sokkal kevésbé fontos, mint elsőre látszik. Kifejezetten jellemző, hogy a végzettjeink nem a képzésen tanult stacken helyezkednek el, de az is, hogy a karrierjük során váltanak. A korábbi munkatapasztalatok megléte miatt a szoftverfejlesztő mérnökön kívül több más terület is elképzelhető, többek között ilyen az IT projektmenedzser vagy értékesítő. Céges környezetet tekintve a kisebb cégektől a multinacionális vállalatig mindenhol lehet találkozni olyanokkal, akik nálunk végeztek. Bootcampet és egyetemet végzettek közösen dolgoznak, és semmi sem igazolja, hogy kialakulna köztük szakmai hierarchia. Természetesen, aki kutatónak készül, annak az egyetemi oktatásban a helye, de alkalmazott terület esetében a bootcampek is versenyképes alternatívát nyújtanak.
A köztudatban gyakran egymás vetélytársaiként gondolunk a két, alapvetően különböző működési modellel rendelkező IT oktatási intézményre. Hajlamosak vagyunk a diplomát túlértékelni, és alábecsülni a bootcamp tréningeken pallérozott tudást. Szakmai berkekben is különböznek a vélemények, pedig egyáltalán nem a két terület szembenállásáról, sokkal inkább együttműködéséről van szó.
De melyik IT területre melyik képzés alkalmasabb? Utánajártunk.
Megkérdeztünk három, különböző területen dolgozó szakembert, mi a véleményük a diploma fontosságáról, a karrier lehetőségekről és a végzettségek, megszerzett szaktudás különböző megítéléséről.
Háromrészes blog interjú sorozatunk második részét olvashatjátok most az első hazai bootcamp képzés szervezőjével, a Green Fox-tól Langmár Péter egyik alapító tagjával.
(Az első részben az egyetemi oktatás képviseletében dr. Krasznay Csaba egyetemi docens válaszolt kérdéseinkre, amelyet itt olvashattok, és hamarosan jön a munkaadói oldal véleménye az Evosoft Hungary Kft. recruitment managerével, Iváncsó Máriával olvashattok majd.)
Langmár Péter: A növekvő szoftveripari munkaerőigényt az egyetemek önmagukban, de jelenleg a bootcampekkel közösen sem tudják kielégíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy mindkettőre egyszerre szükség van. Jellemzően karrierváltókat képzünk át junior programozókká, a hozzánk érkezők átlagosan 6,5 év munkatapasztalattal jönnek, jellemzően 30 év körüliek, sőt, sokszor diplomával is rendelkeznek - ezek mind előnyt jelentenek a munkaerőpiacon. A kiválasztáskor is elsődleges szempont a jelentkezők motivációja. Ez a szűrési rendszer a bootcampek egyik sikertényezője, hiszen nagyon erős motivációval, bizonyítási vággyal rendelkező embereket tudnak a piacra bocsátani. Aki karriert mer váltani, az nem ugrik el más kihívások elől sem. A mentorok nagyon intenzív és nagyon gyakorlatorientált formában adják át a programozói tudást. A rövid képzés ellenére a szakmai kontaktórák száma nagyságrendileg megegyezik egy BSc képzéssel. Az erősségünk, hogy kurrens, speciális technológiákban tudunk egy mély, gyakorlatias alapot adni. Aki nem kutató, hanem alkalmazott területen szeretne elhelyezkedni, annak reális alternatívát jelent egy bootcamp típusú képzés. A felsőoktatáshoz képest a bootcampek jobban meg tudják szólítani a nőket és képesek segíteni őket egy új karrier elindításában. A Green Foxban a részvevők kb. 25 százaléka nő, ami jóval magasabb a felsőoktatási arányoknál. Összefoglalva, a bootcampek végzettjei erős motivációval rendelkeznek, az egyetemi végzettekhez mérten érettebbek, tudatosabbak, erős soft-skillekkel, és kurrens, alkalmazható szakmai tudással rendelkeznek.
Langmár Péter: A legalább fél éve sikeresen végzettek 90%-a dolgozik IT területen, többségében szoftverfejlesztőként. Jellemzően nagyon gyorsan lépkednek előre a ranglétrán: az alumni kutatásunk szerint végzett hallgatóink nagy része az IT szakmában eltöltött második év után már középszintű pozícióban dolgozik, a senior beosztás eléréséhez pedig 3-5 év tapasztalat szükséges, ami megcáfolja a bootcamp típusú oktatás kapcsán emlegetett szakmai üvegplafon létét. Fizetésben is gyors az előrelépés. A hallgatóink külföldön is sikeresek, Németországban, Svájcban, Spanyolországban, de pl. Amerikában is dolgoznak IT területen végzettjeink. A partnerektől folyamatos visszajelzést kérünk a hallgatóinkról, jellemzően nagyon pozitív a tapasztalat, elsősorban a gyors tanulási képességet és a motiváltságot szokták kiemelni.
Langmár Péter: Egészen hasonlókkal, mint általában egy junior. Álláskereséskor például kihívás, hogy megértsék, milyen típusú vállalattól, pozíciótól mit várhatnak: mennyi mentorálást, milyen munkafolyamatokat, milyen lehetséges karrierutak állnak előttük stb. Ilyenkor információmegosztással tudunk a legjobban segíteni. A karriertámogatás során ezért kifejezetten odafigyelünk arra, hogy sok vállalatspecifikus információt osszunk meg. A szolgáltatásunknak emellett hangsúlyos eleme a matchmaking, ami során arra törekszünk, hogy a hallgatóinkat olyan vállalathoz segítsük, aminek a vállalati kultúrája a lehető legjobban illeszkedik a személyiségéhez. Elhelyezkedés után ami kihívást jelenthet, hogy sokszor jön a mélyvíz, sok helyen egyből projektre állítják a juniorokat, sokszor nem is azon a stacken, amit a képzésen tanultak. A módszertanunk ezen a helyzeten is jellemzően átsegíti a juniorokat, hiszen a képzés utolsó moduljában már egyébként is projekten dolgoznak csapatokban, ami nagyon hasonló kihívás ahhoz, amit az első munkahelyükön tapasztalnak majd.
Langmár Péter: Átlagosan bruttó 450.000 Ft-os fizetést kapnak hallgatóink a képzés utáni első munkahelyükön, ami nagyságrendileg megegyezik az egyetemet végzett, friss diplomás szoftverfejlesztők munkabérével. Ráadásul gyorsan lehet előrelépni: alumni kutatásunk szerint a 3-4 év tapasztalattal rendelkezők átlagfizetése már meghaladja a bruttó 840.000 forintot.
Megfigyelhető az is, hogy a megfelelő IT munkaerő kiválasztásában hangsúlyos szerepet kaphat a jelöltek más területen szerzett tudása is. Például ha egy junior szoftverfejlesztő korábbi munkatapasztalatából kifolyólag erős pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, azt a munkaadók gyakran fizetésben is honorálják.
Langmár Péter: A munkaadók nagy többsége olyan junior kollégát keres, akiről elhiszi, hogy képes tanulni, inkább a jelöltekben lévő potenciált nézik, nem a pillanatnyi technológiai tudást. Ráadásul ez egy nagyon gyorsan változó terület, folyamatosan fejlődnek az egyes technológiák, újak jelennek meg, így általánosan igaz, hogy nagyon sok energiát kell beletenniük a junioroknak a fejlődésükbe, függetlenül attól, hogy bootcampből vagy egyetemről érkeztek. Akár bootcampet végeztél, akár friss BSc-s diplomád van, ha nem fejleszted tovább magad, akkor mindig junior programozó leszel.
Langmár Péter: A mi érdekünk, hogy a hallgatóink olyan helyre kerüljenek, ahol jól érzik magukat, nem célunk senkit olyan állásba kényszeríteni, ahova nem szívesen menne. Egy ilyen modell nem is lenne fenntartható. Mi akkor tudunk hosszú távon sikeresek lenni, ha a hallgatóink és partnereink egyaránt elégedettek. A bootcampek ugyanakkor egy nemzetközileg elterjedt üzleti modell szerint működnek, ennek egyik része az exkluzivitás, vagyis hogy egy darabig csak a saját partnercégeknél helyezkedhetnek el a hallgatók. Ennek a korlátozásnak nagyon egyszerűen az az oka, hogy a képzés költségeibe a partnerek is bekapcsolódnak, így a tandíjakat le tudják szorítani. Így mindkét fél érdekelt abban, hogy a képzettek minél gyorsabban helyet találjanak a partnercégeknél. Nálunk most mindössze 2 hónap ez az exkluzivitási időszak. Amit még a hallgatóinktól várunk, hogy ha egy partnercégünkhöz mennek, bizonyos időt el kell ott tölteniük, ez nálunk már mindössze 6 hónap. Erre azért van szükség, mert a partnereink számára is egy befektetés a juniorok felvétele, és így tudjuk garantálni a hosszú távú sikeres együttműködést, ami végső soron a hallgatóink érdeke.
Langmár Péter: A bootcampet sikerrel teljesítő hallgatók nagy része az IT szakmában eltöltött második év után már középszintű pozícióban dolgozik, a senior beosztás eléréséhez pedig 3-5 év tapasztalat szükséges. Nemcsak vertikálisan, de horizontálisan is lehet lépkedni. Ennek kapcsán az egyik fontos dolog, hogy a tanult technológia nem korlátozza be a karrierlehetőségeket. Az, hogy valaki konkrétan milyen technológiát tanult, sokkal kevésbé fontos, mint elsőre látszik. Kifejezetten jellemző, hogy a végzettjeink nem a képzésen tanult stacken helyezkednek el, de az is, hogy a karrierjük során váltanak. A korábbi munkatapasztalatok megléte miatt a szoftverfejlesztő mérnökön kívül több más terület is elképzelhető, többek között ilyen az IT projektmenedzser vagy értékesítő. Céges környezetet tekintve a kisebb cégektől a multinacionális vállalatig mindenhol lehet találkozni olyanokkal, akik nálunk végeztek. Bootcampet és egyetemet végzettek közösen dolgoznak, és semmi sem igazolja, hogy kialakulna köztük szakmai hierarchia. Természetesen, aki kutatónak készül, annak az egyetemi oktatásban a helye, de alkalmazott terület esetében a bootcampek is versenyképes alternatívát nyújtanak.
A köztudatban gyakran egymás vetélytársaiként gondolunk a két, alapvetően különböző működési modellel rendelkező IT oktatási intézményre. Hajlamosak vagyunk a diplomát túlértékelni, és alábecsülni a bootcamp tréningeken pallérozott tudást. Szakmai berkekben is különböznek a vélemények, pedig egyáltalán nem a két terület szembenállásáról, sokkal inkább együttműködéséről van szó.
De melyik IT területre melyik képzés alkalmasabb? Utánajártunk.
Megkérdeztünk három, különböző területen dolgozó szakembert, mi a véleményük a diploma fontosságáról, a karrier lehetőségekről és a végzettségek, megszerzett szaktudás különböző megítéléséről.
Háromrészes blog interjú sorozatunk második részét olvashatjátok most az első hazai bootcamp képzés szervezőjével, a Green Fox-tól Langmár Péter egyik alapító tagjával.
(Az első részben az egyetemi oktatás képviseletében dr. Krasznay Csaba egyetemi docens válaszolt kérdéseinkre, amelyet itt olvashattok, és hamarosan jön a munkaadói oldal véleménye az Evosoft Hungary Kft. recruitment managerével, Iváncsó Máriával olvashattok majd.)
Langmár Péter: A növekvő szoftveripari munkaerőigényt az egyetemek önmagukban, de jelenleg a bootcampekkel közösen sem tudják kielégíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy mindkettőre egyszerre szükség van. Jellemzően karrierváltókat képzünk át junior programozókká, a hozzánk érkezők átlagosan 6,5 év munkatapasztalattal jönnek, jellemzően 30 év körüliek, sőt, sokszor diplomával is rendelkeznek - ezek mind előnyt jelentenek a munkaerőpiacon. A kiválasztáskor is elsődleges szempont a jelentkezők motivációja. Ez a szűrési rendszer a bootcampek egyik sikertényezője, hiszen nagyon erős motivációval, bizonyítási vággyal rendelkező embereket tudnak a piacra bocsátani. Aki karriert mer váltani, az nem ugrik el más kihívások elől sem. A mentorok nagyon intenzív és nagyon gyakorlatorientált formában adják át a programozói tudást. A rövid képzés ellenére a szakmai kontaktórák száma nagyságrendileg megegyezik egy BSc képzéssel. Az erősségünk, hogy kurrens, speciális technológiákban tudunk egy mély, gyakorlatias alapot adni. Aki nem kutató, hanem alkalmazott területen szeretne elhelyezkedni, annak reális alternatívát jelent egy bootcamp típusú képzés. A felsőoktatáshoz képest a bootcampek jobban meg tudják szólítani a nőket és képesek segíteni őket egy új karrier elindításában. A Green Foxban a részvevők kb. 25 százaléka nő, ami jóval magasabb a felsőoktatási arányoknál. Összefoglalva, a bootcampek végzettjei erős motivációval rendelkeznek, az egyetemi végzettekhez mérten érettebbek, tudatosabbak, erős soft-skillekkel, és kurrens, alkalmazható szakmai tudással rendelkeznek.
Langmár Péter: A legalább fél éve sikeresen végzettek 90%-a dolgozik IT területen, többségében szoftverfejlesztőként. Jellemzően nagyon gyorsan lépkednek előre a ranglétrán: az alumni kutatásunk szerint végzett hallgatóink nagy része az IT szakmában eltöltött második év után már középszintű pozícióban dolgozik, a senior beosztás eléréséhez pedig 3-5 év tapasztalat szükséges, ami megcáfolja a bootcamp típusú oktatás kapcsán emlegetett szakmai üvegplafon létét. Fizetésben is gyors az előrelépés. A hallgatóink külföldön is sikeresek, Németországban, Svájcban, Spanyolországban, de pl. Amerikában is dolgoznak IT területen végzettjeink. A partnerektől folyamatos visszajelzést kérünk a hallgatóinkról, jellemzően nagyon pozitív a tapasztalat, elsősorban a gyors tanulási képességet és a motiváltságot szokták kiemelni.
Langmár Péter: Egészen hasonlókkal, mint általában egy junior. Álláskereséskor például kihívás, hogy megértsék, milyen típusú vállalattól, pozíciótól mit várhatnak: mennyi mentorálást, milyen munkafolyamatokat, milyen lehetséges karrierutak állnak előttük stb. Ilyenkor információmegosztással tudunk a legjobban segíteni. A karriertámogatás során ezért kifejezetten odafigyelünk arra, hogy sok vállalatspecifikus információt osszunk meg. A szolgáltatásunknak emellett hangsúlyos eleme a matchmaking, ami során arra törekszünk, hogy a hallgatóinkat olyan vállalathoz segítsük, aminek a vállalati kultúrája a lehető legjobban illeszkedik a személyiségéhez. Elhelyezkedés után ami kihívást jelenthet, hogy sokszor jön a mélyvíz, sok helyen egyből projektre állítják a juniorokat, sokszor nem is azon a stacken, amit a képzésen tanultak. A módszertanunk ezen a helyzeten is jellemzően átsegíti a juniorokat, hiszen a képzés utolsó moduljában már egyébként is projekten dolgoznak csapatokban, ami nagyon hasonló kihívás ahhoz, amit az első munkahelyükön tapasztalnak majd.
Langmár Péter: Átlagosan bruttó 450.000 Ft-os fizetést kapnak hallgatóink a képzés utáni első munkahelyükön, ami nagyságrendileg megegyezik az egyetemet végzett, friss diplomás szoftverfejlesztők munkabérével. Ráadásul gyorsan lehet előrelépni: alumni kutatásunk szerint a 3-4 év tapasztalattal rendelkezők átlagfizetése már meghaladja a bruttó 840.000 forintot.
Megfigyelhető az is, hogy a megfelelő IT munkaerő kiválasztásában hangsúlyos szerepet kaphat a jelöltek más területen szerzett tudása is. Például ha egy junior szoftverfejlesztő korábbi munkatapasztalatából kifolyólag erős pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, azt a munkaadók gyakran fizetésben is honorálják.
Langmár Péter: A munkaadók nagy többsége olyan junior kollégát keres, akiről elhiszi, hogy képes tanulni, inkább a jelöltekben lévő potenciált nézik, nem a pillanatnyi technológiai tudást. Ráadásul ez egy nagyon gyorsan változó terület, folyamatosan fejlődnek az egyes technológiák, újak jelennek meg, így általánosan igaz, hogy nagyon sok energiát kell beletenniük a junioroknak a fejlődésükbe, függetlenül attól, hogy bootcampből vagy egyetemről érkeztek. Akár bootcampet végeztél, akár friss BSc-s diplomád van, ha nem fejleszted tovább magad, akkor mindig junior programozó leszel.
Langmár Péter: A mi érdekünk, hogy a hallgatóink olyan helyre kerüljenek, ahol jól érzik magukat, nem célunk senkit olyan állásba kényszeríteni, ahova nem szívesen menne. Egy ilyen modell nem is lenne fenntartható. Mi akkor tudunk hosszú távon sikeresek lenni, ha a hallgatóink és partnereink egyaránt elégedettek. A bootcampek ugyanakkor egy nemzetközileg elterjedt üzleti modell szerint működnek, ennek egyik része az exkluzivitás, vagyis hogy egy darabig csak a saját partnercégeknél helyezkedhetnek el a hallgatók. Ennek a korlátozásnak nagyon egyszerűen az az oka, hogy a képzés költségeibe a partnerek is bekapcsolódnak, így a tandíjakat le tudják szorítani. Így mindkét fél érdekelt abban, hogy a képzettek minél gyorsabban helyet találjanak a partnercégeknél. Nálunk most mindössze 2 hónap ez az exkluzivitási időszak. Amit még a hallgatóinktól várunk, hogy ha egy partnercégünkhöz mennek, bizonyos időt el kell ott tölteniük, ez nálunk már mindössze 6 hónap. Erre azért van szükség, mert a partnereink számára is egy befektetés a juniorok felvétele, és így tudjuk garantálni a hosszú távú sikeres együttműködést, ami végső soron a hallgatóink érdeke.
Langmár Péter: A bootcampet sikerrel teljesítő hallgatók nagy része az IT szakmában eltöltött második év után már középszintű pozícióban dolgozik, a senior beosztás eléréséhez pedig 3-5 év tapasztalat szükséges. Nemcsak vertikálisan, de horizontálisan is lehet lépkedni. Ennek kapcsán az egyik fontos dolog, hogy a tanult technológia nem korlátozza be a karrierlehetőségeket. Az, hogy valaki konkrétan milyen technológiát tanult, sokkal kevésbé fontos, mint elsőre látszik. Kifejezetten jellemző, hogy a végzettjeink nem a képzésen tanult stacken helyezkednek el, de az is, hogy a karrierjük során váltanak. A korábbi munkatapasztalatok megléte miatt a szoftverfejlesztő mérnökön kívül több más terület is elképzelhető, többek között ilyen az IT projektmenedzser vagy értékesítő. Céges környezetet tekintve a kisebb cégektől a multinacionális vállalatig mindenhol lehet találkozni olyanokkal, akik nálunk végeztek. Bootcampet és egyetemet végzettek közösen dolgoznak, és semmi sem igazolja, hogy kialakulna köztük szakmai hierarchia. Természetesen, aki kutatónak készül, annak az egyetemi oktatásban a helye, de alkalmazott terület esetében a bootcampek is versenyképes alternatívát nyújtanak.
A köztudatban gyakran egymás vetélytársaiként gondolunk a két, alapvetően különböző működési modellel rendelkező IT oktatási intézményre. Hajlamosak vagyunk a diplomát túlértékelni, és alábecsülni a bootcamp tréningeken pallérozott tudást. Szakmai berkekben is különböznek a vélemények, pedig egyáltalán nem a két terület szembenállásáról, sokkal inkább együttműködéséről van szó.
De melyik IT területre melyik képzés alkalmasabb? Utánajártunk.
Megkérdeztünk három, különböző területen dolgozó szakembert, mi a véleményük a diploma fontosságáról, a karrier lehetőségekről és a végzettségek, megszerzett szaktudás különböző megítéléséről.
Háromrészes blog interjú sorozatunk második részét olvashatjátok most az első hazai bootcamp képzés szervezőjével, a Green Fox-tól Langmár Péter egyik alapító tagjával.
(Az első részben az egyetemi oktatás képviseletében dr. Krasznay Csaba egyetemi docens válaszolt kérdéseinkre, amelyet itt olvashattok, és hamarosan jön a munkaadói oldal véleménye az Evosoft Hungary Kft. recruitment managerével, Iváncsó Máriával olvashattok majd.)
Langmár Péter: A növekvő szoftveripari munkaerőigényt az egyetemek önmagukban, de jelenleg a bootcampekkel közösen sem tudják kielégíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy mindkettőre egyszerre szükség van. Jellemzően karrierváltókat képzünk át junior programozókká, a hozzánk érkezők átlagosan 6,5 év munkatapasztalattal jönnek, jellemzően 30 év körüliek, sőt, sokszor diplomával is rendelkeznek - ezek mind előnyt jelentenek a munkaerőpiacon. A kiválasztáskor is elsődleges szempont a jelentkezők motivációja. Ez a szűrési rendszer a bootcampek egyik sikertényezője, hiszen nagyon erős motivációval, bizonyítási vággyal rendelkező embereket tudnak a piacra bocsátani. Aki karriert mer váltani, az nem ugrik el más kihívások elől sem. A mentorok nagyon intenzív és nagyon gyakorlatorientált formában adják át a programozói tudást. A rövid képzés ellenére a szakmai kontaktórák száma nagyságrendileg megegyezik egy BSc képzéssel. Az erősségünk, hogy kurrens, speciális technológiákban tudunk egy mély, gyakorlatias alapot adni. Aki nem kutató, hanem alkalmazott területen szeretne elhelyezkedni, annak reális alternatívát jelent egy bootcamp típusú képzés. A felsőoktatáshoz képest a bootcampek jobban meg tudják szólítani a nőket és képesek segíteni őket egy új karrier elindításában. A Green Foxban a részvevők kb. 25 százaléka nő, ami jóval magasabb a felsőoktatási arányoknál. Összefoglalva, a bootcampek végzettjei erős motivációval rendelkeznek, az egyetemi végzettekhez mérten érettebbek, tudatosabbak, erős soft-skillekkel, és kurrens, alkalmazható szakmai tudással rendelkeznek.
Langmár Péter: A legalább fél éve sikeresen végzettek 90%-a dolgozik IT területen, többségében szoftverfejlesztőként. Jellemzően nagyon gyorsan lépkednek előre a ranglétrán: az alumni kutatásunk szerint végzett hallgatóink nagy része az IT szakmában eltöltött második év után már középszintű pozícióban dolgozik, a senior beosztás eléréséhez pedig 3-5 év tapasztalat szükséges, ami megcáfolja a bootcamp típusú oktatás kapcsán emlegetett szakmai üvegplafon létét. Fizetésben is gyors az előrelépés. A hallgatóink külföldön is sikeresek, Németországban, Svájcban, Spanyolországban, de pl. Amerikában is dolgoznak IT területen végzettjeink. A partnerektől folyamatos visszajelzést kérünk a hallgatóinkról, jellemzően nagyon pozitív a tapasztalat, elsősorban a gyors tanulási képességet és a motiváltságot szokták kiemelni.
Langmár Péter: Egészen hasonlókkal, mint általában egy junior. Álláskereséskor például kihívás, hogy megértsék, milyen típusú vállalattól, pozíciótól mit várhatnak: mennyi mentorálást, milyen munkafolyamatokat, milyen lehetséges karrierutak állnak előttük stb. Ilyenkor információmegosztással tudunk a legjobban segíteni. A karriertámogatás során ezért kifejezetten odafigyelünk arra, hogy sok vállalatspecifikus információt osszunk meg. A szolgáltatásunknak emellett hangsúlyos eleme a matchmaking, ami során arra törekszünk, hogy a hallgatóinkat olyan vállalathoz segítsük, aminek a vállalati kultúrája a lehető legjobban illeszkedik a személyiségéhez. Elhelyezkedés után ami kihívást jelenthet, hogy sokszor jön a mélyvíz, sok helyen egyből projektre állítják a juniorokat, sokszor nem is azon a stacken, amit a képzésen tanultak. A módszertanunk ezen a helyzeten is jellemzően átsegíti a juniorokat, hiszen a képzés utolsó moduljában már egyébként is projekten dolgoznak csapatokban, ami nagyon hasonló kihívás ahhoz, amit az első munkahelyükön tapasztalnak majd.
Langmár Péter: Átlagosan bruttó 450.000 Ft-os fizetést kapnak hallgatóink a képzés utáni első munkahelyükön, ami nagyságrendileg megegyezik az egyetemet végzett, friss diplomás szoftverfejlesztők munkabérével. Ráadásul gyorsan lehet előrelépni: alumni kutatásunk szerint a 3-4 év tapasztalattal rendelkezők átlagfizetése már meghaladja a bruttó 840.000 forintot.
Megfigyelhető az is, hogy a megfelelő IT munkaerő kiválasztásában hangsúlyos szerepet kaphat a jelöltek más területen szerzett tudása is. Például ha egy junior szoftverfejlesztő korábbi munkatapasztalatából kifolyólag erős pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, azt a munkaadók gyakran fizetésben is honorálják.
Langmár Péter: A munkaadók nagy többsége olyan junior kollégát keres, akiről elhiszi, hogy képes tanulni, inkább a jelöltekben lévő potenciált nézik, nem a pillanatnyi technológiai tudást. Ráadásul ez egy nagyon gyorsan változó terület, folyamatosan fejlődnek az egyes technológiák, újak jelennek meg, így általánosan igaz, hogy nagyon sok energiát kell beletenniük a junioroknak a fejlődésükbe, függetlenül attól, hogy bootcampből vagy egyetemről érkeztek. Akár bootcampet végeztél, akár friss BSc-s diplomád van, ha nem fejleszted tovább magad, akkor mindig junior programozó leszel.
Langmár Péter: A mi érdekünk, hogy a hallgatóink olyan helyre kerüljenek, ahol jól érzik magukat, nem célunk senkit olyan állásba kényszeríteni, ahova nem szívesen menne. Egy ilyen modell nem is lenne fenntartható. Mi akkor tudunk hosszú távon sikeresek lenni, ha a hallgatóink és partnereink egyaránt elégedettek. A bootcampek ugyanakkor egy nemzetközileg elterjedt üzleti modell szerint működnek, ennek egyik része az exkluzivitás, vagyis hogy egy darabig csak a saját partnercégeknél helyezkedhetnek el a hallgatók. Ennek a korlátozásnak nagyon egyszerűen az az oka, hogy a képzés költségeibe a partnerek is bekapcsolódnak, így a tandíjakat le tudják szorítani. Így mindkét fél érdekelt abban, hogy a képzettek minél gyorsabban helyet találjanak a partnercégeknél. Nálunk most mindössze 2 hónap ez az exkluzivitási időszak. Amit még a hallgatóinktól várunk, hogy ha egy partnercégünkhöz mennek, bizonyos időt el kell ott tölteniük, ez nálunk már mindössze 6 hónap. Erre azért van szükség, mert a partnereink számára is egy befektetés a juniorok felvétele, és így tudjuk garantálni a hosszú távú sikeres együttműködést, ami végső soron a hallgatóink érdeke.
Langmár Péter: A bootcampet sikerrel teljesítő hallgatók nagy része az IT szakmában eltöltött második év után már középszintű pozícióban dolgozik, a senior beosztás eléréséhez pedig 3-5 év tapasztalat szükséges. Nemcsak vertikálisan, de horizontálisan is lehet lépkedni. Ennek kapcsán az egyik fontos dolog, hogy a tanult technológia nem korlátozza be a karrierlehetőségeket. Az, hogy valaki konkrétan milyen technológiát tanult, sokkal kevésbé fontos, mint elsőre látszik. Kifejezetten jellemző, hogy a végzettjeink nem a képzésen tanult stacken helyezkednek el, de az is, hogy a karrierjük során váltanak. A korábbi munkatapasztalatok megléte miatt a szoftverfejlesztő mérnökön kívül több más terület is elképzelhető, többek között ilyen az IT projektmenedzser vagy értékesítő. Céges környezetet tekintve a kisebb cégektől a multinacionális vállalatig mindenhol lehet találkozni olyanokkal, akik nálunk végeztek. Bootcampet és egyetemet végzettek közösen dolgoznak, és semmi sem igazolja, hogy kialakulna köztük szakmai hierarchia. Természetesen, aki kutatónak készül, annak az egyetemi oktatásban a helye, de alkalmazott terület esetében a bootcampek is versenyképes alternatívát nyújtanak.