Létezik Magyarországon szó szerinti értelemben vett start-up szcéna, vagy csupán átcimkézett KKV-król beszélhetünk? Mi jellemző rájuk és hogyan boldogulnak a sokszor kiszámíthatatlan gazdasági környezetben? Miben jobbak a magyar fejlesztők – és jobbak-e egyáltalán?
Erről, és sok minden másról beszélgettünk Badics Alex Product Ownerrel, aki karrierje során több cégnél is megtapasztalhatta a start-up életérzést, jelenleg azonban a saját vállalkozásában dolgozik.
Több mint 10 éve kezdtem IT területen dolgozni, az első 4-5 évben programozóként security területen, majd Product Ownerként. 2022 augusztusában viszont megalapítottam a saját cégemet.
Az a klasszikus start-up hangulat már nem volt jelen egyik cégnél sem, amikor én csatlakoztam, de azt elmondhatom, hogy az első ilyen munkahelyemen Magyarország top programozói gárdája gyűlt össze, akiktől nagyon sokat tanulhattam. Viszont egy start-upra sokszor jellemző, hogy nincsenek kialakult folyamatok. Én is megtapasztalhattam, hogy a kezdeti szakaszban kapkodás, káosz, rengeteg és rendszertelen mennyiségű munka van. Gyakorlatilag az életéért küzd ebben a fázisban a cég, minden fillért meg kell fogni, minden aprópénzért, projektért le kell hajolni. Gyakran ez akkor sem változik, amikor már több 100 alkalmazottal rendelkezik a cég.
Jellemzően szétszóródik a csapat, főleg, ha külföldi cég vásárolja fel a vállalkozást. Ennek leginkább az lehet az oka, hogy a felvásárló cég bevezet egy csomó olyan folyamatot, ami értelmetlen, és sajnos gyakran inkompetens vezetőket ültetnek a szakmai csapat fölé.
Nem igazán, de ez attól is függ, hogy milyen gyorsan nő a cég. A két start-up, amelyeknél dolgoztam, nem növekedtek olyan tempóban, hogy az újonnan érkezettek ne tudjanak asszimilálódni viszonylag gyorsan. Sok helyen a mai napig vannak úgynevezett fogadóórák, amikor bemehetsz a szakmai vezetőhöz, ügyvezetőhöz, és megbeszélhetsz vele bármit, ami a munkához kapcsolódik. A start-up cégeknek az az egyik előnye, hogy nagy a rugalmasság, így a különböző környezetből érkező kollégák is gyorsan tudnak alkalmazkodni.
Szerintem ma Magyarországon nincsenek olyan klasszikus, szilícium-völgyi értelemben vett start-up cégek. Itthon nem jellemző az, ami az USA-ban igen, hogy semmi sem drága a fejlődés érdekében. Sőt, épp ellenkezőleg, ahogy az előbb is említettem, minden fillérért le kell hajolni. Egy ilyen cégnél Magyarországon mindig az a legnagyobb kihívás, hogy pénzt és/vagy embert találjanak a projektekre. Sokan azt hiszik, hogy egy start-upnál már csak a Google fizet jobban, de ez itthon egyáltalán nem igaz.
A kultúra és a 30 éve berögződött megszokásokhoz, metódusokhoz való ragaszkodás. A KKV az KKV, akkor is, ha start-upnak hívjuk, és valami trendi C-betűs vezetője van. Hívhatnánk vezérigazgató úrnak a CEO-t, és állománygyűlésnek a meetingeket, ez csak nagyzolás a pozíciókkal, de pont ugyanazt takarja – viszont ezért nem lehet pénzt kapni, nem lehet befektetőket szerezni. Start-upként viszont könnyebben. Én leginkább úgy jellemezném a start-upokat, hogy véges mennyiségű pénz, KKV életérzéssel.
Mi szeretjük azt gondolni, hogy különlegesek vagyunk az IT területén is, de én azt tapasztalom, hogy nem. Nem nagyon tudok olyan tényezőt mondani, amiben egy magyar IT cég jobb, mint egy külföldi. A németek igényesebbek, a románok olcsóbbak, Svájcban pedig már régen ott van az összes igazán jó programozó. Az egyetlen, ami eszembe jut, hogy ár/érték arányban jók vagyunk.
Hogy készüljenek fel a szívásra. Start-upnál nagyon megterhelő dolgozni, hatalmas a fejetlenség, sokkal többet kell dolgozni, és senki nem fogja a kezedet, nem fog támogatni, teljesen egyedül kell boldogulnod. Friss diplomásoknak, kezdő programozóknak éppen ezért semmiképpen nem ajánlanám, mert nem lesz senki, aki mentorként segítené, így sokszor és sokat fog hibázni - ez a szakma pedig nem az, ahol a saját kárán tud tanulni az ember, sőt. Rengeteg rossz beidegződést szedhet össze egy kezdő fejlesztő mentor nélkül, amit később nagyon nehéz kiirtani. És mivel jellemzően egyedül dolgozik, jó ideig arra sem fog rájönni, hogy amit írt, az még két főre sem skálázható. Karrier szempontjából sokkal kifizetődőbb egy közepesebb, nagyobb vagy szakértői, de nem multi cégnél kezdeni, ahol már jól kialakultak a technológiai alapok, folyamatok, és meg tud tanulni jól, helyesen programozni. Ebből később majd tud egy start-upnál is építkezni, át tudja vinni a tapasztalatait, és ezáltal a start-up is hatékonyabb lesz.
Azoknak, akik pivotolni szeretnének a karrierjükben. Ezerszer nagyobb az átjárhatóság a pozíciók között, mint egy multinál, sok a kevert role. Például én PO-ként belekóstolhattam a presales és sales delivery feladatokba is. Minél kisebb a cég, annál rugalmasabb. Viszont azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy nagyon széles, de nem mély ismereteket fog összeszedni ezeken a területeken, mert nem lesz rá idő, hogy mindegyikben elmélyüljön.
Ha ért ahhoz, amit csinál, és alapvetően jó szakmai skilljei vannak, akkor egy közepes szint elérésénél sokkal többre nem lesz szüksége. Egy jó seniornak azonban már rendelkeznie kell jó kommunikációs készséggel, hogy meg tudja győzni a csapatot az ötleteiről, viszont rugalmasan is kell gondolkodnia, hogy új technológiákat is hajlandó legyen megtanulni, ne csak egy nyelvben legyen hajlandó dolgozni, még akkor is, ha ez számára csak közvetve lesz majd hasznos a jövőben.
Létezik Magyarországon szó szerinti értelemben vett start-up szcéna, vagy csupán átcimkézett KKV-król beszélhetünk? Mi jellemző rájuk és hogyan boldogulnak a sokszor kiszámíthatatlan gazdasági környezetben? Miben jobbak a magyar fejlesztők – és jobbak-e egyáltalán?
Erről, és sok minden másról beszélgettünk Badics Alex Product Ownerrel, aki karrierje során több cégnél is megtapasztalhatta a start-up életérzést, jelenleg azonban a saját vállalkozásában dolgozik.
Több mint 10 éve kezdtem IT területen dolgozni, az első 4-5 évben programozóként security területen, majd Product Ownerként. 2022 augusztusában viszont megalapítottam a saját cégemet.
Az a klasszikus start-up hangulat már nem volt jelen egyik cégnél sem, amikor én csatlakoztam, de azt elmondhatom, hogy az első ilyen munkahelyemen Magyarország top programozói gárdája gyűlt össze, akiktől nagyon sokat tanulhattam. Viszont egy start-upra sokszor jellemző, hogy nincsenek kialakult folyamatok. Én is megtapasztalhattam, hogy a kezdeti szakaszban kapkodás, káosz, rengeteg és rendszertelen mennyiségű munka van. Gyakorlatilag az életéért küzd ebben a fázisban a cég, minden fillért meg kell fogni, minden aprópénzért, projektért le kell hajolni. Gyakran ez akkor sem változik, amikor már több 100 alkalmazottal rendelkezik a cég.
Jellemzően szétszóródik a csapat, főleg, ha külföldi cég vásárolja fel a vállalkozást. Ennek leginkább az lehet az oka, hogy a felvásárló cég bevezet egy csomó olyan folyamatot, ami értelmetlen, és sajnos gyakran inkompetens vezetőket ültetnek a szakmai csapat fölé.
Nem igazán, de ez attól is függ, hogy milyen gyorsan nő a cég. A két start-up, amelyeknél dolgoztam, nem növekedtek olyan tempóban, hogy az újonnan érkezettek ne tudjanak asszimilálódni viszonylag gyorsan. Sok helyen a mai napig vannak úgynevezett fogadóórák, amikor bemehetsz a szakmai vezetőhöz, ügyvezetőhöz, és megbeszélhetsz vele bármit, ami a munkához kapcsolódik. A start-up cégeknek az az egyik előnye, hogy nagy a rugalmasság, így a különböző környezetből érkező kollégák is gyorsan tudnak alkalmazkodni.
Szerintem ma Magyarországon nincsenek olyan klasszikus, szilícium-völgyi értelemben vett start-up cégek. Itthon nem jellemző az, ami az USA-ban igen, hogy semmi sem drága a fejlődés érdekében. Sőt, épp ellenkezőleg, ahogy az előbb is említettem, minden fillérért le kell hajolni. Egy ilyen cégnél Magyarországon mindig az a legnagyobb kihívás, hogy pénzt és/vagy embert találjanak a projektekre. Sokan azt hiszik, hogy egy start-upnál már csak a Google fizet jobban, de ez itthon egyáltalán nem igaz.
A kultúra és a 30 éve berögződött megszokásokhoz, metódusokhoz való ragaszkodás. A KKV az KKV, akkor is, ha start-upnak hívjuk, és valami trendi C-betűs vezetője van. Hívhatnánk vezérigazgató úrnak a CEO-t, és állománygyűlésnek a meetingeket, ez csak nagyzolás a pozíciókkal, de pont ugyanazt takarja – viszont ezért nem lehet pénzt kapni, nem lehet befektetőket szerezni. Start-upként viszont könnyebben. Én leginkább úgy jellemezném a start-upokat, hogy véges mennyiségű pénz, KKV életérzéssel.
Mi szeretjük azt gondolni, hogy különlegesek vagyunk az IT területén is, de én azt tapasztalom, hogy nem. Nem nagyon tudok olyan tényezőt mondani, amiben egy magyar IT cég jobb, mint egy külföldi. A németek igényesebbek, a románok olcsóbbak, Svájcban pedig már régen ott van az összes igazán jó programozó. Az egyetlen, ami eszembe jut, hogy ár/érték arányban jók vagyunk.
Hogy készüljenek fel a szívásra. Start-upnál nagyon megterhelő dolgozni, hatalmas a fejetlenség, sokkal többet kell dolgozni, és senki nem fogja a kezedet, nem fog támogatni, teljesen egyedül kell boldogulnod. Friss diplomásoknak, kezdő programozóknak éppen ezért semmiképpen nem ajánlanám, mert nem lesz senki, aki mentorként segítené, így sokszor és sokat fog hibázni - ez a szakma pedig nem az, ahol a saját kárán tud tanulni az ember, sőt. Rengeteg rossz beidegződést szedhet össze egy kezdő fejlesztő mentor nélkül, amit később nagyon nehéz kiirtani. És mivel jellemzően egyedül dolgozik, jó ideig arra sem fog rájönni, hogy amit írt, az még két főre sem skálázható. Karrier szempontjából sokkal kifizetődőbb egy közepesebb, nagyobb vagy szakértői, de nem multi cégnél kezdeni, ahol már jól kialakultak a technológiai alapok, folyamatok, és meg tud tanulni jól, helyesen programozni. Ebből később majd tud egy start-upnál is építkezni, át tudja vinni a tapasztalatait, és ezáltal a start-up is hatékonyabb lesz.
Azoknak, akik pivotolni szeretnének a karrierjükben. Ezerszer nagyobb az átjárhatóság a pozíciók között, mint egy multinál, sok a kevert role. Például én PO-ként belekóstolhattam a presales és sales delivery feladatokba is. Minél kisebb a cég, annál rugalmasabb. Viszont azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy nagyon széles, de nem mély ismereteket fog összeszedni ezeken a területeken, mert nem lesz rá idő, hogy mindegyikben elmélyüljön.
Ha ért ahhoz, amit csinál, és alapvetően jó szakmai skilljei vannak, akkor egy közepes szint elérésénél sokkal többre nem lesz szüksége. Egy jó seniornak azonban már rendelkeznie kell jó kommunikációs készséggel, hogy meg tudja győzni a csapatot az ötleteiről, viszont rugalmasan is kell gondolkodnia, hogy új technológiákat is hajlandó legyen megtanulni, ne csak egy nyelvben legyen hajlandó dolgozni, még akkor is, ha ez számára csak közvetve lesz majd hasznos a jövőben.
Létezik Magyarországon szó szerinti értelemben vett start-up szcéna, vagy csupán átcimkézett KKV-król beszélhetünk? Mi jellemző rájuk és hogyan boldogulnak a sokszor kiszámíthatatlan gazdasági környezetben? Miben jobbak a magyar fejlesztők – és jobbak-e egyáltalán?
Erről, és sok minden másról beszélgettünk Badics Alex Product Ownerrel, aki karrierje során több cégnél is megtapasztalhatta a start-up életérzést, jelenleg azonban a saját vállalkozásában dolgozik.
Több mint 10 éve kezdtem IT területen dolgozni, az első 4-5 évben programozóként security területen, majd Product Ownerként. 2022 augusztusában viszont megalapítottam a saját cégemet.
Az a klasszikus start-up hangulat már nem volt jelen egyik cégnél sem, amikor én csatlakoztam, de azt elmondhatom, hogy az első ilyen munkahelyemen Magyarország top programozói gárdája gyűlt össze, akiktől nagyon sokat tanulhattam. Viszont egy start-upra sokszor jellemző, hogy nincsenek kialakult folyamatok. Én is megtapasztalhattam, hogy a kezdeti szakaszban kapkodás, káosz, rengeteg és rendszertelen mennyiségű munka van. Gyakorlatilag az életéért küzd ebben a fázisban a cég, minden fillért meg kell fogni, minden aprópénzért, projektért le kell hajolni. Gyakran ez akkor sem változik, amikor már több 100 alkalmazottal rendelkezik a cég.
Jellemzően szétszóródik a csapat, főleg, ha külföldi cég vásárolja fel a vállalkozást. Ennek leginkább az lehet az oka, hogy a felvásárló cég bevezet egy csomó olyan folyamatot, ami értelmetlen, és sajnos gyakran inkompetens vezetőket ültetnek a szakmai csapat fölé.
Nem igazán, de ez attól is függ, hogy milyen gyorsan nő a cég. A két start-up, amelyeknél dolgoztam, nem növekedtek olyan tempóban, hogy az újonnan érkezettek ne tudjanak asszimilálódni viszonylag gyorsan. Sok helyen a mai napig vannak úgynevezett fogadóórák, amikor bemehetsz a szakmai vezetőhöz, ügyvezetőhöz, és megbeszélhetsz vele bármit, ami a munkához kapcsolódik. A start-up cégeknek az az egyik előnye, hogy nagy a rugalmasság, így a különböző környezetből érkező kollégák is gyorsan tudnak alkalmazkodni.
Szerintem ma Magyarországon nincsenek olyan klasszikus, szilícium-völgyi értelemben vett start-up cégek. Itthon nem jellemző az, ami az USA-ban igen, hogy semmi sem drága a fejlődés érdekében. Sőt, épp ellenkezőleg, ahogy az előbb is említettem, minden fillérért le kell hajolni. Egy ilyen cégnél Magyarországon mindig az a legnagyobb kihívás, hogy pénzt és/vagy embert találjanak a projektekre. Sokan azt hiszik, hogy egy start-upnál már csak a Google fizet jobban, de ez itthon egyáltalán nem igaz.
A kultúra és a 30 éve berögződött megszokásokhoz, metódusokhoz való ragaszkodás. A KKV az KKV, akkor is, ha start-upnak hívjuk, és valami trendi C-betűs vezetője van. Hívhatnánk vezérigazgató úrnak a CEO-t, és állománygyűlésnek a meetingeket, ez csak nagyzolás a pozíciókkal, de pont ugyanazt takarja – viszont ezért nem lehet pénzt kapni, nem lehet befektetőket szerezni. Start-upként viszont könnyebben. Én leginkább úgy jellemezném a start-upokat, hogy véges mennyiségű pénz, KKV életérzéssel.
Mi szeretjük azt gondolni, hogy különlegesek vagyunk az IT területén is, de én azt tapasztalom, hogy nem. Nem nagyon tudok olyan tényezőt mondani, amiben egy magyar IT cég jobb, mint egy külföldi. A németek igényesebbek, a románok olcsóbbak, Svájcban pedig már régen ott van az összes igazán jó programozó. Az egyetlen, ami eszembe jut, hogy ár/érték arányban jók vagyunk.
Hogy készüljenek fel a szívásra. Start-upnál nagyon megterhelő dolgozni, hatalmas a fejetlenség, sokkal többet kell dolgozni, és senki nem fogja a kezedet, nem fog támogatni, teljesen egyedül kell boldogulnod. Friss diplomásoknak, kezdő programozóknak éppen ezért semmiképpen nem ajánlanám, mert nem lesz senki, aki mentorként segítené, így sokszor és sokat fog hibázni - ez a szakma pedig nem az, ahol a saját kárán tud tanulni az ember, sőt. Rengeteg rossz beidegződést szedhet össze egy kezdő fejlesztő mentor nélkül, amit később nagyon nehéz kiirtani. És mivel jellemzően egyedül dolgozik, jó ideig arra sem fog rájönni, hogy amit írt, az még két főre sem skálázható. Karrier szempontjából sokkal kifizetődőbb egy közepesebb, nagyobb vagy szakértői, de nem multi cégnél kezdeni, ahol már jól kialakultak a technológiai alapok, folyamatok, és meg tud tanulni jól, helyesen programozni. Ebből később majd tud egy start-upnál is építkezni, át tudja vinni a tapasztalatait, és ezáltal a start-up is hatékonyabb lesz.
Azoknak, akik pivotolni szeretnének a karrierjükben. Ezerszer nagyobb az átjárhatóság a pozíciók között, mint egy multinál, sok a kevert role. Például én PO-ként belekóstolhattam a presales és sales delivery feladatokba is. Minél kisebb a cég, annál rugalmasabb. Viszont azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy nagyon széles, de nem mély ismereteket fog összeszedni ezeken a területeken, mert nem lesz rá idő, hogy mindegyikben elmélyüljön.
Ha ért ahhoz, amit csinál, és alapvetően jó szakmai skilljei vannak, akkor egy közepes szint elérésénél sokkal többre nem lesz szüksége. Egy jó seniornak azonban már rendelkeznie kell jó kommunikációs készséggel, hogy meg tudja győzni a csapatot az ötleteiről, viszont rugalmasan is kell gondolkodnia, hogy új technológiákat is hajlandó legyen megtanulni, ne csak egy nyelvben legyen hajlandó dolgozni, még akkor is, ha ez számára csak közvetve lesz majd hasznos a jövőben.
Létezik Magyarországon szó szerinti értelemben vett start-up szcéna, vagy csupán átcimkézett KKV-król beszélhetünk? Mi jellemző rájuk és hogyan boldogulnak a sokszor kiszámíthatatlan gazdasági környezetben? Miben jobbak a magyar fejlesztők – és jobbak-e egyáltalán?
Erről, és sok minden másról beszélgettünk Badics Alex Product Ownerrel, aki karrierje során több cégnél is megtapasztalhatta a start-up életérzést, jelenleg azonban a saját vállalkozásában dolgozik.
Több mint 10 éve kezdtem IT területen dolgozni, az első 4-5 évben programozóként security területen, majd Product Ownerként. 2022 augusztusában viszont megalapítottam a saját cégemet.
Az a klasszikus start-up hangulat már nem volt jelen egyik cégnél sem, amikor én csatlakoztam, de azt elmondhatom, hogy az első ilyen munkahelyemen Magyarország top programozói gárdája gyűlt össze, akiktől nagyon sokat tanulhattam. Viszont egy start-upra sokszor jellemző, hogy nincsenek kialakult folyamatok. Én is megtapasztalhattam, hogy a kezdeti szakaszban kapkodás, káosz, rengeteg és rendszertelen mennyiségű munka van. Gyakorlatilag az életéért küzd ebben a fázisban a cég, minden fillért meg kell fogni, minden aprópénzért, projektért le kell hajolni. Gyakran ez akkor sem változik, amikor már több 100 alkalmazottal rendelkezik a cég.
Jellemzően szétszóródik a csapat, főleg, ha külföldi cég vásárolja fel a vállalkozást. Ennek leginkább az lehet az oka, hogy a felvásárló cég bevezet egy csomó olyan folyamatot, ami értelmetlen, és sajnos gyakran inkompetens vezetőket ültetnek a szakmai csapat fölé.
Nem igazán, de ez attól is függ, hogy milyen gyorsan nő a cég. A két start-up, amelyeknél dolgoztam, nem növekedtek olyan tempóban, hogy az újonnan érkezettek ne tudjanak asszimilálódni viszonylag gyorsan. Sok helyen a mai napig vannak úgynevezett fogadóórák, amikor bemehetsz a szakmai vezetőhöz, ügyvezetőhöz, és megbeszélhetsz vele bármit, ami a munkához kapcsolódik. A start-up cégeknek az az egyik előnye, hogy nagy a rugalmasság, így a különböző környezetből érkező kollégák is gyorsan tudnak alkalmazkodni.
Szerintem ma Magyarországon nincsenek olyan klasszikus, szilícium-völgyi értelemben vett start-up cégek. Itthon nem jellemző az, ami az USA-ban igen, hogy semmi sem drága a fejlődés érdekében. Sőt, épp ellenkezőleg, ahogy az előbb is említettem, minden fillérért le kell hajolni. Egy ilyen cégnél Magyarországon mindig az a legnagyobb kihívás, hogy pénzt és/vagy embert találjanak a projektekre. Sokan azt hiszik, hogy egy start-upnál már csak a Google fizet jobban, de ez itthon egyáltalán nem igaz.
A kultúra és a 30 éve berögződött megszokásokhoz, metódusokhoz való ragaszkodás. A KKV az KKV, akkor is, ha start-upnak hívjuk, és valami trendi C-betűs vezetője van. Hívhatnánk vezérigazgató úrnak a CEO-t, és állománygyűlésnek a meetingeket, ez csak nagyzolás a pozíciókkal, de pont ugyanazt takarja – viszont ezért nem lehet pénzt kapni, nem lehet befektetőket szerezni. Start-upként viszont könnyebben. Én leginkább úgy jellemezném a start-upokat, hogy véges mennyiségű pénz, KKV életérzéssel.
Mi szeretjük azt gondolni, hogy különlegesek vagyunk az IT területén is, de én azt tapasztalom, hogy nem. Nem nagyon tudok olyan tényezőt mondani, amiben egy magyar IT cég jobb, mint egy külföldi. A németek igényesebbek, a románok olcsóbbak, Svájcban pedig már régen ott van az összes igazán jó programozó. Az egyetlen, ami eszembe jut, hogy ár/érték arányban jók vagyunk.
Hogy készüljenek fel a szívásra. Start-upnál nagyon megterhelő dolgozni, hatalmas a fejetlenség, sokkal többet kell dolgozni, és senki nem fogja a kezedet, nem fog támogatni, teljesen egyedül kell boldogulnod. Friss diplomásoknak, kezdő programozóknak éppen ezért semmiképpen nem ajánlanám, mert nem lesz senki, aki mentorként segítené, így sokszor és sokat fog hibázni - ez a szakma pedig nem az, ahol a saját kárán tud tanulni az ember, sőt. Rengeteg rossz beidegződést szedhet össze egy kezdő fejlesztő mentor nélkül, amit később nagyon nehéz kiirtani. És mivel jellemzően egyedül dolgozik, jó ideig arra sem fog rájönni, hogy amit írt, az még két főre sem skálázható. Karrier szempontjából sokkal kifizetődőbb egy közepesebb, nagyobb vagy szakértői, de nem multi cégnél kezdeni, ahol már jól kialakultak a technológiai alapok, folyamatok, és meg tud tanulni jól, helyesen programozni. Ebből később majd tud egy start-upnál is építkezni, át tudja vinni a tapasztalatait, és ezáltal a start-up is hatékonyabb lesz.
Azoknak, akik pivotolni szeretnének a karrierjükben. Ezerszer nagyobb az átjárhatóság a pozíciók között, mint egy multinál, sok a kevert role. Például én PO-ként belekóstolhattam a presales és sales delivery feladatokba is. Minél kisebb a cég, annál rugalmasabb. Viszont azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy nagyon széles, de nem mély ismereteket fog összeszedni ezeken a területeken, mert nem lesz rá idő, hogy mindegyikben elmélyüljön.
Ha ért ahhoz, amit csinál, és alapvetően jó szakmai skilljei vannak, akkor egy közepes szint elérésénél sokkal többre nem lesz szüksége. Egy jó seniornak azonban már rendelkeznie kell jó kommunikációs készséggel, hogy meg tudja győzni a csapatot az ötleteiről, viszont rugalmasan is kell gondolkodnia, hogy új technológiákat is hajlandó legyen megtanulni, ne csak egy nyelvben legyen hajlandó dolgozni, még akkor is, ha ez számára csak közvetve lesz majd hasznos a jövőben.