Milyen megszorításai vannak a valós szoftver projektnek, amik a termék minőségére is hatással lehetnek? Mások milyen nehézségekkel néznek szembe a szoftvertesztelési folyamataik kialakításánál? Érdemes-e mérnökként mindig a tökéletes megoldásra törekedni? A válaszokat László Gábortól, az EPAM Quality Architectjétől tudhatod meg július 6-ai webinarunkon.

Sokan rendelkezünk különféle tanúsítványokkal, amik az elméleti ismereteinket bizonyítják szoftvertesztelés terén. Könnyedén rajzolunk tesztelési piramist, értjük a V modellt, tudunk ekvivalencia partíciók alapján teszt eseteket tervezni. Mégis, amikor egy valós projektben veszünk részt, a legritkább esetben találkozunk a tankönyvi világgal. Rendszeres csatákat vívunk a megfelelő tesztlefedettség, vagy a követelmények nyomonkövethetősége érdekében. A tesztelői szerepünkből kicsit kilépve viszont beláthatjuk, hogy az üzlet, vagy akár csapatdinamika szempontjából nem szerencsés, sőt különböző korlátok miatt általában nem is lehetséges az elméletben ideális állapot elérése. Vajon létezik olyan köztes megoldás, amivel szakmai igényességünk nem szenved csorbát, de a kollégáink körében sem leszünk népszerűtlenek?

Az előadásban a következő technológiákról lesz szó:

• ISTQB,
• pragmatizmus, elmélet vs valóság

Neked szól az előadás, ha:

• Tesztelőként voltál már olyan helyzetben, hogy tudtad mi az ideális megoldás, de a csapatod/céged támogatását legfeljebb csak részben tudtad megszerezni hozzá
• Találkoztál már olyan tesztelővel, aki szerinted az indokoltnál több figyelmet / ráfordítást szeretett volna a saját területének.